Fegyvertár és kovácsműhely
A Hyppolit-kapu egykori őrháza a vár erőddé alakítása során földeltöltésbe került, melyet az újabb kori ásatások felszínre hoztak. Az épület pinceszintje jó állapotban maradt ránk. Ahhoz, hogy jelenlegi állapotában konzerválni tudjuk, egy védőtetővel kell lefedni a romot. Ez lehetőséget nyújt azonban a belső tér hasznosítására is. Régészetileg alátámasztható, hogy az épület rendelkezett felső szinttel.
A védőtető kialakítása után a belső tér kap egy új galéria szintet, mely másfélszeresére növeli a meglévő alapterületet, ugyanakkor érvényesülni engedi a beltér nagyvonalúságát. A helyreállítás után itt kézműves foglalkozások és kiállítások rendezhetőek, a múzeumi igényeknek megfelelően.
A fegyvertárhoz csatlakozó, egykor az épület fűtését biztosító kőbordás kemence – később kovácsműhely – valódi kuriózum. A jelenleg is védőtető alatt álló objektum a fegyvertárhoz igazodó új lefedést kap, mely elég alapterületet biztosít a vár programkínálatát bővítő látvány-kovácsolásnak is.
Tervezés: 2011 Építészet: Hoór Kálmán vezető tervező, Boros András Régészet: Kárpáti János Statika: Fodor László Elektromos hálózat: Bóta Péter
A védőtető kialakítása után a belső tér kap egy új galéria szintet, mely másfélszeresére növeli a meglévő alapterületet, ugyanakkor érvényesülni engedi a beltér nagyvonalúságát. A helyreállítás után itt kézműves foglalkozások és kiállítások rendezhetőek, a múzeumi igényeknek megfelelően.
A fegyvertárhoz csatlakozó, egykor az épület fűtését biztosító kőbordás kemence – később kovácsműhely – valódi kuriózum. A jelenleg is védőtető alatt álló objektum a fegyvertárhoz igazodó új lefedést kap, mely elég alapterületet biztosít a vár programkínálatát bővítő látvány-kovácsolásnak is.
Tervezés: 2011 Építészet: Hoór Kálmán vezető tervező, Boros András Régészet: Kárpáti János Statika: Fodor László Elektromos hálózat: Bóta Péter
2012.12.31 Hoór Kálmán
A Szépbástya Ny-i oldala alatti területen a Hippolito d’ Este kapu őrháza és fegyvertára, fűtőháza (később fémolvasztó, majd kovácsműhely)
A Szépbástya romszerű bemutatási tervéhez szükségszerűen kapcsolódott Ny-i oldalának, mint jelentős várbelsőnek teljes rendezése. Ez a terület Pyrker érsek idejében Kálvária dombként, egy nagy földhalomként öröklődött reánk, az 1940-es évekből három fakereszttel. Ez a terület feltárásunk nyomán két részből áll. A terület északi felén a várkút és környezete terül el, ahol a 16/18. századi út mentén, 16. századi gabonásvermek, majd 17. századi török kori házak, valamint a török kori bástya tövében 18. századi házak romjaiból áll, melyek Kozák Károly (OMF) vezette egri műemlékes régészeti csoportja ásatása nyomán, általunk került felszínre. A terület déli fele a Hippolito d’ Este kapu őrháza, fegyvertára, fűtőháza feltárt romjaiból áll. Ezek mind korábbi építmények, mint a másik oldalon már felsoroltak. Ezeket is mi tártuk fel.
A terület építményeinek története: A kaputorony már a 14. század végén állt, majd őrház épült melléje fegyvertárral. A 15. század végére a DNy-i sarkon álló körtoronytól a későgótikus székesegyház D-i oldaláig megépülő alsó déli várfalszakasz szerves része lesz a középkori kapu. Később, a 16. század elején, Hippolito d’ Este ferrarai herceg, később egri püspök idején a kaput átalakítják, és a püspökvár déli főkapujaként a püspök címerét is felfestik (1503-1506) a kapu homlokzatára. A püspök idejében fűtőházzal bővítik, „korszerűsítik” a kapuőrség házát. A püspök 1520-as halála után 1526-os mohácsi csata, majd Buda török kézre kerülése, azaz 1541 után, Perényi Péter idejében, Varkoch Tamás 1542- 1548 között ezt a hadászatilag elavult kaput befalaztatta, és elkészül az új nagykapu, a Varkoch kapu. Tinódi Históriája már így említi. A Varkoch kapun belépve, belső oldalán bal kéz felől állt egykor az új kapuőrség háza. Később a 18. században, jobb kéz felől a déli fal tövében új ház készül az őrség számára (ma egy színpad fedi le a rommaradványokat).
A régészeti kutatásról: A romokat többméteres töltés fedte az ásatások megkezdésekor az 1960-70-es években. Nagy mennyiségű földet vizsgáltunk át, és szállítottunk el, az évtizedek alatt melyből igen sok 16-17. századi lelet került elő, köztük igen sok egyedi, és jelentős darab is, melynek egy része a helytörténeti kiállításban kapott helyet. Kiemelten jelentős az a tömegsír (14) töredékes vázmaradvány, melyet a Varkoch idejéből való belső földmű, földtöltés alatt találtunk.
A terület rendezésére több terv is készült, lásd a Sedlmayr János (OMF) tervét, majd a Fodor-Koós-Patócs (MÉLYÉPTERV) tervet, majd a Hoór Kálmán (MOTÍVUM) féle tervet, végül a Hoór féle terv második változata lett a Turisztikai Fejlesztési Projekt része. Ebben a kapuőrség háza és fegyvertár épülete és a fűtőház végre tető alá kerül, az épületromok pusztulását sikerül megállítani, a terület sétányokkal összekötve szervesen kapcsolódik a Szépbástya romjainak tervezett helyreállításához. Így megnyugtatóan rendeződik az évtizedek óta feltárt, de még nem konzervált terület, amely rendkívül rossz benyomást keltett az ideérkező turisták, külföldiek körében.
A Szépbástya romszerű bemutatási tervéhez szükségszerűen kapcsolódott Ny-i oldalának, mint jelentős várbelsőnek teljes rendezése. Ez a terület Pyrker érsek idejében Kálvária dombként, egy nagy földhalomként öröklődött reánk, az 1940-es évekből három fakereszttel. Ez a terület feltárásunk nyomán két részből áll. A terület északi felén a várkút és környezete terül el, ahol a 16/18. századi út mentén, 16. századi gabonásvermek, majd 17. századi török kori házak, valamint a török kori bástya tövében 18. századi házak romjaiból áll, melyek Kozák Károly (OMF) vezette egri műemlékes régészeti csoportja ásatása nyomán, általunk került felszínre. A terület déli fele a Hippolito d’ Este kapu őrháza, fegyvertára, fűtőháza feltárt romjaiból áll. Ezek mind korábbi építmények, mint a másik oldalon már felsoroltak. Ezeket is mi tártuk fel.
A terület építményeinek története: A kaputorony már a 14. század végén állt, majd őrház épült melléje fegyvertárral. A 15. század végére a DNy-i sarkon álló körtoronytól a későgótikus székesegyház D-i oldaláig megépülő alsó déli várfalszakasz szerves része lesz a középkori kapu. Később, a 16. század elején, Hippolito d’ Este ferrarai herceg, később egri püspök idején a kaput átalakítják, és a püspökvár déli főkapujaként a püspök címerét is felfestik (1503-1506) a kapu homlokzatára. A püspök idejében fűtőházzal bővítik, „korszerűsítik” a kapuőrség házát. A püspök 1520-as halála után 1526-os mohácsi csata, majd Buda török kézre kerülése, azaz 1541 után, Perényi Péter idejében, Varkoch Tamás 1542- 1548 között ezt a hadászatilag elavult kaput befalaztatta, és elkészül az új nagykapu, a Varkoch kapu. Tinódi Históriája már így említi. A Varkoch kapun belépve, belső oldalán bal kéz felől állt egykor az új kapuőrség háza. Később a 18. században, jobb kéz felől a déli fal tövében új ház készül az őrség számára (ma egy színpad fedi le a rommaradványokat).
A régészeti kutatásról: A romokat többméteres töltés fedte az ásatások megkezdésekor az 1960-70-es években. Nagy mennyiségű földet vizsgáltunk át, és szállítottunk el, az évtizedek alatt melyből igen sok 16-17. századi lelet került elő, köztük igen sok egyedi, és jelentős darab is, melynek egy része a helytörténeti kiállításban kapott helyet. Kiemelten jelentős az a tömegsír (14) töredékes vázmaradvány, melyet a Varkoch idejéből való belső földmű, földtöltés alatt találtunk.
A terület rendezésére több terv is készült, lásd a Sedlmayr János (OMF) tervét, majd a Fodor-Koós-Patócs (MÉLYÉPTERV) tervet, majd a Hoór Kálmán (MOTÍVUM) féle tervet, végül a Hoór féle terv második változata lett a Turisztikai Fejlesztési Projekt része. Ebben a kapuőrség háza és fegyvertár épülete és a fűtőház végre tető alá kerül, az épületromok pusztulását sikerül megállítani, a terület sétányokkal összekötve szervesen kapcsolódik a Szépbástya romjainak tervezett helyreállításához. Így megnyugtatóan rendeződik az évtizedek óta feltárt, de még nem konzervált terület, amely rendkívül rossz benyomást keltett az ideérkező turisták, külföldiek körében.
2012. december 31. Kárpáti János
kevesebb
több...
