Dézsmapince
Az ősi dézsmapince a napjainkra csak romjaiban megmaradt provizori palota alatt húzódik. A vár jelenleg is bejárható híres földalatti világa egy újabb objektummal gazdagodik a helyreállítás után. A tíz méter mélyen, a járószint alatt elhelyezkedő pincerendszer létezése eddig csak szakmai körökben volt köztudott.
Ahhoz, hogy bemutathatóvá váljon, elbontjuk a keleti oldalon lévő XIX. században épített kaszárnya épületet. Mivel műemléki szempontból javasolt a jelenlegi térszerkezet megtartása, ezért a helyére egy, a kaszárnya épülettel megegyező tömegű épület kerül. Az új épület déli vége a padlótól a plafonig üvegezett lesz, így a provizori palota romja – mely az épület alatt is folytatódik – egységében tárul majd a látogatók szeme elé. Az új épület fogadócsarnokként funkciónál, innen lehet majd megközelíteni a dézsmapince helyreállított, megerősített járatait.
Tervezés: 2005, 2010 Építészet: Hoór Kálmán vezető tervező, Varga Rita, Kapuvári András Régészet: Kárpáti János Fodor László Statika: Fodor László Épületgépészet: Tóth Péter Elektromos hálózat: Bóta Péter Talajmechanika: Lénárd Miklós
Ahhoz, hogy bemutathatóvá váljon, elbontjuk a keleti oldalon lévő XIX. században épített kaszárnya épületet. Mivel műemléki szempontból javasolt a jelenlegi térszerkezet megtartása, ezért a helyére egy, a kaszárnya épülettel megegyező tömegű épület kerül. Az új épület déli vége a padlótól a plafonig üvegezett lesz, így a provizori palota romja – mely az épület alatt is folytatódik – egységében tárul majd a látogatók szeme elé. Az új épület fogadócsarnokként funkciónál, innen lehet majd megközelíteni a dézsmapince helyreállított, megerősített járatait.
Tervezés: 2005, 2010 Építészet: Hoór Kálmán vezető tervező, Varga Rita, Kapuvári András Régészet: Kárpáti János Fodor László Statika: Fodor László Épületgépészet: Tóth Péter Elektromos hálózat: Bóta Péter Talajmechanika: Lénárd Miklós
2012.12.31 Hoór Kálmán
A Provizori palota a 14. században épült. A vár DNy-i sarkán emelkedő 14. századi körtoronytól indul az a részben feltárt palotasor, melynek utolsó, keleti tagja a Provizori palota. A palota helyén korábban egy pleisztocén kori barlang vízfeltörésének nyomán a 13. században pince alakult ki, melyet a 14. században a fölé húzott borházzal az arra épült Provizori palotába befoglaltak. Az óriási egri egyházmegye bortizedét itt gyűjtötték össze. Később, az 1508-as évből ismeretes a nagy pince „Magna Cellaria” bortizedének felsorolása is, melynek tekintélyes mennyiségéből következtethetünk a középkor végén az egri püspökség igen jelentős gazdasági erejére. A Provizori palota emeleti alaprajzával is rendelkezünk, ahol egykor Dobó István provizor 1548-1552 között lakott, így a palota egy időben Dobó palotája néven is szerepel. A közelben, lehetséges, hogy e palotasorban, vagy közvetlenül mellette épülhetett az a várnagyi palota is, mely Dobó idejében készült el. E nagyobb és új épületben tartották Sulyok Sára és Dobó István lakodalmát, ahol a leírások nyomán, borban nem volt hiány. Dobó a török közeledtével a Felföldre, a Dobó birtokokra küldte feleségét. A nehéz időkben Dobó hitvese számíthatott a Zólyom várát birtokló Balassa Jánosra, a sógorára és feleségére, testvérére, Sulyok Annára is.
A régészeti feltárásról: a palota romjainak feltárását 1981-83 között végezte el az OMF egri régészeti csoportja Kozák Károly vezetésével. Az alatta rejtőző 200 m hosszú, párhuzamos ágak rendszeréből álló dézsmapincéjét egy 1750-es évekből fennmaradt vártérképen szereplő, és a kutatások alkalmával megtalált szellőzőaknáján keresztül sikerült feltárni. A pince belső terében még több léleklyuk biztosítja a friss levegőt, melyek kiépítése a felettük feltárt épületmaradványok szerves része. Ezekből kiderül, hogy először a keleti és északi ág készült el, majd a 14. századi földalatti rendszer a folyamatos kivágások alapján vált párhuzamos rendszerű pinceágak egész sorává. A dézsmapince ÉNy-i végében egy beomlás akadályozta az ásatásokat, ez a hely azonban az egri vár 19. századi laktanya épületei közül, a 4. sz. (a keleti) épületen belül, a belső osztófal közelébe esik. A feltárások folytatásával az épületet veszélyeztettük volna, ezért itt leálltunk. A beomlás helye lehet egy szellőzőnyílás is, de az is elképzelhető, hogy a pince e mögött még folytatódik.
A Provizori palota feltárása során igen jelentős mennyiségű 16-18. századi leletanyag jutott felszínre. A palota ÉNy-i sarka mellett egy bőrzacskóban több száz ezüstpénz (valószínűleg zsoldpénz) került elő. A palota déli fala melletti 16. századi járószinten 2 db nagyméretű, Ferdinánd képével díszített, ezüst tallér jelzi az első török ostrom időszakát. A Provizori palota és a 13. századi székesegyház 14. századi tornyai között álló előcsarnoka előtti gótikus béletes kapu, bejárati szintje alatt korábbi épületek maradványait tártuk fel. A terület rendezési terve magában foglalja e fontos romok bemutatását is.
A feltárásokkal egy időben, tervezői és régészeti felügyelet mellett megtörtént a részleges állagvédelem, többek között falkorona rekonstrukciók, gerendafészkek megőrzése, küszöb szintek és egy bevilágító ablak egyik kávájának kijavítása.
Napjainkban az egri vár Turisztikai Fejlesztési Projektjében a Provizori palota és dézsmapince első helyen kapott lehetőséget a bemutatásra. A tervek a Motívum Építésziroda Hoór Kálmán vezette csoportja, Kárpáti János, Fodor László statikus, Fodor László (DIV) közreműködésével készültek.
További információ a Provizori palota és dézsmapincéje összefoglalásáról Kárpáti János: Az egri vár „titkos” föld alatti világa című kötetében.
A régészeti feltárásról: a palota romjainak feltárását 1981-83 között végezte el az OMF egri régészeti csoportja Kozák Károly vezetésével. Az alatta rejtőző 200 m hosszú, párhuzamos ágak rendszeréből álló dézsmapincéjét egy 1750-es évekből fennmaradt vártérképen szereplő, és a kutatások alkalmával megtalált szellőzőaknáján keresztül sikerült feltárni. A pince belső terében még több léleklyuk biztosítja a friss levegőt, melyek kiépítése a felettük feltárt épületmaradványok szerves része. Ezekből kiderül, hogy először a keleti és északi ág készült el, majd a 14. századi földalatti rendszer a folyamatos kivágások alapján vált párhuzamos rendszerű pinceágak egész sorává. A dézsmapince ÉNy-i végében egy beomlás akadályozta az ásatásokat, ez a hely azonban az egri vár 19. századi laktanya épületei közül, a 4. sz. (a keleti) épületen belül, a belső osztófal közelébe esik. A feltárások folytatásával az épületet veszélyeztettük volna, ezért itt leálltunk. A beomlás helye lehet egy szellőzőnyílás is, de az is elképzelhető, hogy a pince e mögött még folytatódik.
A Provizori palota feltárása során igen jelentős mennyiségű 16-18. századi leletanyag jutott felszínre. A palota ÉNy-i sarka mellett egy bőrzacskóban több száz ezüstpénz (valószínűleg zsoldpénz) került elő. A palota déli fala melletti 16. századi járószinten 2 db nagyméretű, Ferdinánd képével díszített, ezüst tallér jelzi az első török ostrom időszakát. A Provizori palota és a 13. századi székesegyház 14. századi tornyai között álló előcsarnoka előtti gótikus béletes kapu, bejárati szintje alatt korábbi épületek maradványait tártuk fel. A terület rendezési terve magában foglalja e fontos romok bemutatását is.
A feltárásokkal egy időben, tervezői és régészeti felügyelet mellett megtörtént a részleges állagvédelem, többek között falkorona rekonstrukciók, gerendafészkek megőrzése, küszöb szintek és egy bevilágító ablak egyik kávájának kijavítása.
Napjainkban az egri vár Turisztikai Fejlesztési Projektjében a Provizori palota és dézsmapince első helyen kapott lehetőséget a bemutatásra. A tervek a Motívum Építésziroda Hoór Kálmán vezette csoportja, Kárpáti János, Fodor László statikus, Fodor László (DIV) közreműködésével készültek.
További információ a Provizori palota és dézsmapincéje összefoglalásáról Kárpáti János: Az egri vár „titkos” föld alatti világa című kötetében.
2012. december 31. Kárpáti János
kevesebb
több...
