Törökkert
logo
row row

Törökkert

A törökök által épített kapuvédő bástya jelenleg igen elhanyagolt állapotban van. A terület nem látogatható, viszont a beruházás után újra visszakerül a vár vérkeringésébe.
2001-ben tanulmánytervet készítettünk az Imola Udvarházra és a szomszédos Törökkertre. Az Imola Udvarház időközben megépült. 2005-ben a tanulmányterv alapján a Törökkert felújításával együtt abban egy étterem kialakítását is terveztük, amely az udvarházhoz is kapcsolódott volna. Ebben az étterem épülete egyben támfalszerkezet lett volna, amely hosszútávon biztosítja a Török-kert fölött elhelyezkedő várfalak állékonyságát. Építési engedélyezési terv és kiviteli terv is készült, de nem valósult meg.
2010-ben a turisztikai fejlesztési koncepcióban módosítás történt a beruházást illetően, amelyben az étterem funkció a vár más területén lesz kialakítva.
Az újratervezés során immár étterem nélkül ugyan, de a támfalrendszer elkészítése továbbra is a tervezés kiemelt szempontja maradt.
A körítő falak helyreállítása után egy ácsolt gyilokjárót terveztünk, amely újabb kilátópontot biztosít a városra. A bástya belsejében kialakított térszintek pedig kültéri programoknak biztosítanak helyet.
Műszakilag a legnagyobb kihívást a Török-kert felett elhelyezkedő 10 méter magas várfal megfogása jelenti. Ezt a második ostromban felrobbantott fülesbástya szakasz nyomvonalán kialakítandó új támfallal biztosítjuk. Az így kettéosztott Török-kert egy felső és egy alsó térrészből áll majd. Az alsó térrészt a főbejáraton átérve, jobb kéz felőli ajtón át közelíthetjük meg, míg a felső térszintről lejuthatunk az aknafigyelő folyosókba, melyek elvezetnek minket egészen a Setét-kapuig. Így a Török-kert ismét a vártúrák kedvelt állomása lesz.
Tervezés: 2001, 2009, 2011 Építészet: Hoór Kálmán vezető tervező, Tóth Vilmos, Kapuvári András, Boros András Régészet: Kárpáti János Statika: Fodor László Gépészet: Tóth Péter Elektromos: Bóta Péter

2012.12.31 Hoór Kálmán

Nevét az 1930-as években e várrészben kialakított vendéglőről és borozóról kapta. A vendéglő a vár földalatti folyosóinak kijárata mellett állt, s amikor a turisták feljöttek a felszínre, itt a Törökkertben az egri bortól kissé „megfiatalodva” búcsúzhattak el a vártól.
A várnak ezt a részét valóban a törökök építették a második török ostrom után. 1596-ban, amikor elfoglalták Eger várát és 91 évig birtokolták azt, a környéket is a Hódoltság részévé tették, Eger vára török közigazgatási, adóztatási központ, egy vilajet székhelye lett. Eger vára ostromának második hetében a törökök egy földalatti aknát robbantottak fel a belsővár DK-i fülesbástyájának orránál (a DK-i fülesbástya Ottavio Baldigara olasz hadiépítész műve, az új erőd szerves részeként készült 1572-1577 között). Az 1596-os robbanás következtében a várfalalap megroppant, majd ezt követően a bástya déli homlokfala 39 m hosszan ledőlt. A vár átadása után a törökök első dolga volt a várfalon keletkezett hatalmas törés gyors kijavítása. Mivel az eredeti alap igen erősen megsérült, a várfalhiány elé egy kisméretű bástyát, a közeli alsó kapu védelmére egy kapuvédő bástyát, egy barbakánt építettek. A vár föld alatti titkos folyosóiból e török bástyába egy lépcsős feljárót is készítettek, melyet török lépcsőnek nevezünk. Jelentős részletei még a megépült védőműnek a viszonylag jó állapotban megmaradt török kori lőrések, amelyek jelentősen különböznek a vár többi lőrés típusától. A bástyából egy boltozott lépcsőházon keresztül az egri vár déli alsó kapujához juthatunk.
A török bástya belsejében átlósan halad a földtöltés alatt a leomlott várfalszakasz, melynek megroppant alapjában az aknafigyelő folyosó megrepedt boltozatával viszonylag ép állapotban, részben földdel feltöltve maradt az utókorra. A folyosó további szakaszait már az 1980-as években feltártuk, így összeköthető az alsó kapun túli szakaszokkal az a föld alatti út, amely a mai jegypénztár közelében egy rejtekkapun át a felszínre vezethető. Az 1934-ig feltárt föld alatti aknafigyelő folyosók a robbanás helyszínétől számítva közel 150 m-rel hosszabban bővíthetők és helyreállíthatók lehetnek. Az érdeklődő közönség előtt egy eddig ismeretlen, új szakasz tárulna fel.
Említést kell tennünk a török bástya keleti várfaláról is. Ez a szakasz nem a törökök műve, hanem a Baldigara építtette délkeleti fülesbástya keleti homlokfalának robbanás utáni maradványa, valamint a várhoz itt kapcsolódó későbbi városfal becsatlakozó végfala. Belülről a Baldigara-féle belső támpillérek maradványai, közöttük pedig két török kori lőrés található. Kívülről a városfal köpenyfalán is megvoltak e lőrések, egykori ábrázolásokon jól láthatók, ma azonban elfalazottan nem érzékelhetők. A bástya belsejében a régészeti kutatások során több szelvényt nyitottunk, sírokat tártunk fel, majd később az alapfalkutatásokhoz kutatóaknákat ásattunk, így ma már a bástya belső tere régészetileg feltártnak tekinthető. A bástya külső falai mentén az alapfeltáró aknákat régészetileg ellenőriztük, dokumentáltuk. A várárokban feltárt „vizesfolyosó” déli végét a HTÉV egri vári csoportja régészeti felügyelet mellett bekötötte a Dobó utcai csatornákba, így itt ma már a föld alatti vizek nem veszélyeztetik a bástyafalakat. A bástya belsejében az északi, magasabb várfalak mind korábbi külsővári építmények, melyek körül az eredeti 15-16. századi külső terepszintek ma, mint egy a várfalakat kísérő töltés mutatkoznak. A falak két részből állnak, egy 15. századi belső, és egy Baldigara-kori 16. század második feléből származó külső köpenyfallal együtt mutatkoznak. E terepszint eróziójának megakadályozására készült a Törökkert első rendezési tervéhez, a Turisztikai Fejlesztési Projekthez, az az új épület, amely a földmű megóvását, további pusztulását megállítaná. Sajnos a tervből később ki kellett vennünk az építményt, s maradt a fülesbástya déli falsíkjának helyreállítási terve. Mindkét tervet megtekinthetik honlapunkon.

2012. december 31. Kárpáti János
kevesebb
torokkert kep torokkert kep torokkert kep torokkert kep torokkert kep torokkert kep torokkert kep
több...

row

motívum

copyright 2013
e-mail: motivum01@gmail.com
3300 Eger, Zúgó utca 6.