logo
row row

Dézsmapince

Az ősi dézsmapince a napjainkra csak romjaiban megmaradt provizori palota alatt húzódik. A vár jelenleg is bejárható híres földalatti világa egy újabb objektummal gazdagodik a helyreállítás után. A tíz méter mélyen, a járószint alatt elhelyezkedő pincerendszer létezése eddig csak szakmai körökben volt köztudott.
Ahhoz, hogy bemutathatóvá váljon, elbontjuk a keleti oldalon lévő XIX. században épített kaszárnya épületet. Mivel műemléki szempontból javasolt a jelenlegi térszerkezet megtartása, ezért a helyére egy, a kaszárnya épülettel megegyező tömegű épület kerül. Az új épület déli vége a padlótól a plafonig üvegezett lesz, így a provizori palota romja – mely az épület alatt is folytatódik – egységében tárul majd a látogatók szeme elé. Az új épület fogadócsarnokként funkciónál, innen lehet majd megközelíteni a dézsmapince helyreállított, megerősített járatait.
Tervezés: 2005, 2010 Építészet: Hoór Kálmán vezető tervező, Varga Rita, Kapuvári András Régészet: Kárpáti János Fodor László Statika: Fodor László Épületgépészet: Tóth Péter Elektromos hálózat: Bóta Péter Talajmechanika: Lénárd Miklós

2012.12.31 Hoór Kálmán

A Provizori palota a 14. században épült. A vár DNy-i sarkán emelkedő 14. századi körtoronytól indul az a részben feltárt palotasor, melynek utolsó, keleti tagja a Provizori palota. A palota helyén korábban egy pleisztocén kori barlang vízfeltörésének nyomán a 13. században pince alakult ki, melyet a 14. században a fölé húzott borházzal az arra épült Provizori palotába befoglaltak. Az óriási egri egyházmegye bortizedét itt gyűjtötték össze. Később, az 1508-as évből ismeretes a nagy pince „Magna Cellaria” bortizedének felsorolása is, melynek tekintélyes mennyiségéből következtethetünk a középkor végén az egri püspökség igen jelentős gazdasági erejére. A Provizori palota emeleti alaprajzával is rendelkezünk, ahol egykor Dobó István provizor 1548-1552 között lakott, így a palota egy időben Dobó palotája néven is szerepel. A közelben, lehetséges, hogy e palotasorban, vagy közvetlenül mellette épülhetett az a várnagyi palota is, mely Dobó idejében készült el. E nagyobb és új épületben tartották Sulyok Sára és Dobó István lakodalmát, ahol a leírások nyomán, borban nem volt hiány. Dobó a török közeledtével a Felföldre, a Dobó birtokokra küldte feleségét. A nehéz időkben Dobó hitvese számíthatott a Zólyom várát birtokló Balassa Jánosra, a sógorára és feleségére, testvérére, Sulyok Annára is.
A régészeti feltárásról: a palota romjainak feltárását 1981-83 között végezte el az OMF egri régészeti csoportja Kozák Károly vezetésével. Az alatta rejtőző 200 m hosszú, párhuzamos ágak rendszeréből álló dézsmapincéjét egy 1750-es évekből fennmaradt vártérképen szereplő, és a kutatások alkalmával megtalált szellőzőaknáján keresztül sikerült feltárni. A pince belső terében még több léleklyuk biztosítja a friss levegőt, melyek kiépítése a felettük feltárt épületmaradványok szerves része. Ezekből kiderül, hogy először a keleti és északi ág készült el, majd a 14. századi földalatti rendszer a folyamatos kivágások alapján vált párhuzamos rendszerű pinceágak egész sorává. A dézsmapince ÉNy-i végében egy beomlás akadályozta az ásatásokat, ez a hely azonban az egri vár 19. századi laktanya épületei közül, a 4. sz. (a keleti) épületen belül, a belső osztófal közelébe esik. A feltárások folytatásával az épületet veszélyeztettük volna, ezért itt leálltunk. A beomlás helye lehet egy szellőzőnyílás is, de az is elképzelhető, hogy a pince e mögött még folytatódik.
A Provizori palota feltárása során igen jelentős mennyiségű 16-18. századi leletanyag jutott felszínre. A palota ÉNy-i sarka mellett egy bőrzacskóban több száz ezüstpénz (valószínűleg zsoldpénz) került elő. A palota déli fala melletti 16. századi járószinten 2 db nagyméretű, Ferdinánd képével díszített, ezüst tallér jelzi az első török ostrom időszakát. A Provizori palota és a 13. századi székesegyház 14. századi tornyai között álló előcsarnoka előtti gótikus béletes kapu, bejárati szintje alatt korábbi épületek maradványait tártuk fel. A terület rendezési terve magában foglalja e fontos romok bemutatását is.
A feltárásokkal egy időben, tervezői és régészeti felügyelet mellett megtörtént a részleges állagvédelem, többek között falkorona rekonstrukciók, gerendafészkek megőrzése, küszöb szintek és egy bevilágító ablak egyik kávájának kijavítása.
Napjainkban az egri vár Turisztikai Fejlesztési Projektjében a Provizori palota és dézsmapince első helyen kapott lehetőséget a bemutatásra. A tervek a Motívum Építésziroda Hoór Kálmán vezette csoportja, Kárpáti János, Fodor László statikus, Fodor László (DIV) közreműködésével készültek.
További információ a Provizori palota és dézsmapincéje összefoglalásáról Kárpáti János: Az egri vár „titkos” föld alatti világa című kötetében.

2012. december 31. Kárpáti János
kevesebb
dezsmapince kep dezsmapince kep dezsmapince kep dezsmapince kep dezsmapince kep dezsmapince kep
több...

row

motívum

copyright 2013
e-mail: motivum01@gmail.com
3300 Eger, Zúgó utca 6.